Nyomtatás E-mail

A bőr és a fény - Napégés

  Fény nélkül bizony nincsen élet, s a bőr normál működéséhez, megfelelő immunitásához, a benne zajló D-vitamin képzéséhez szükséges az éltető napsugár. Régi megfigyelés viszont, hogy akik sokat tartózkodnak a szabadban, hamarabb öregszenek, s bőrükön gyakrabban jelentkeznek különféle bőrhibák, sőt bőrrákok.

Utóbbiak közül legfontosabb a melenóma malignum - a festékes bőrrák. A melanóma csaknem mindig anyajegyekből alakul ki, bár ezeknek csak kb. 3%-a hajlamos az elfajulásra, de előfordul festékes bőrrák minden előzmény nélkül is. Vannak különösen érzékeny anyajegyek, melyek főként a világos bőrűeken, vöröseken, szőkéken fordulnak elő, s családi halmozódást is mutatnak. Az ilyen emberek kockázata (nem is túlságosan intenzív) napozás vagy szolárium használata nyomán nagyságrendekkel magasabb.

  Ilyen egyenes összefüggést tapasztaltak Ausztráliában, ahol az ózonlyuk először jelentkezett a légkörben, s igencsak megnőtt a földközeli rétegekbe lejutó ultraibolya-sugárzás mennyisége. Ezek a sugarak eddig is érték az ott élőket, de mennyiségük növekedésével a kedvező biológiai hatások mellett DNS-mutációkat indukáltak az érzékeny angolszász lakosságnál, így náluk fordul elő a legtöbb melanómás eset. A kormányzat szigorú intézkedéseinek köszönhetően (szoláriumok bezárása, "napozási ABC" betanítása révén) a javulás már észlelhető. Az, hogy más, orvosi használatban engedélyezett (pl. az újszülöttek sárgaságának vagy egyes bőrbetegségek kezelésére alkalmazott) fényterápia szintén káros lehet, egyelőre nem publikálják a szakemberek, s további vizsgálatokat végeznek ez ügyben. Ki ne járt volna úgy egy-egy nyáron, hogy szinte pihenése első napján leégett a napon megkeserítve ezzel az egész nyaralást? Amellett, hogy nagyon fájdalmas tünetekkel jár, néha veszélyes napszúrás is társulhat a bőrtünetekhez, ami már fejfájással, akár eszméletvesztéssel, lázzal is járhat. A bőrpír már másnap megjelenik, heves viszketés, még inkább fájdalmas ödéma alakul ki testszerte, ami akár hólyagos, másodfokú égési tüneteket is produkálhat. A sérült hám néhány nap múltán nagy lemezekben kezd leválni, s a kínzó viszketés mellett esztétikai panaszokat is okoz, a bőr tarka lesz. Gyakran már ekkor láthatóvá válik a fényártalom jele, a foltos, apró pigmetáció megjelenése. A többszöri napégés biztos, késői jelei is ezek a lentigók, szeplők, melyek azt is jelzik, a bőr fénykárosodást kijavító mechanizmusai kezdenek kimerülni, nő a daganatképződés kockázata!      

  Amit leghamarabb tennünk, kell: a szöveteket hűteni borogatással, hűtőkrémekkel, habokkal, melyek bőrtápláló vitaminokat (pantoténsav, A- és C-vitamin) is tartalmaznak. Soha ne tegyünk égett bőrünkre rákötő, ráragadó anyagokat (tejföl, tojás), mert a hő fixálásával mélyíthetik az égési sérülést. Az egész probléma elkerülhető persze, ha nem megyünk tűző napra 11 és 15 óra között, vagy inkább árnyékba menekülünk a rövid napozások után. A legfontosabb bőrvédelem emellett a napozó szerek használata. Segítségükkel anélkül élvezhetjük a nap áldásos sugarait, hogy a károsodás kockázatát vállalnánk. Minél nagyobb szám (faktor szám = SPF) van a naptejünk flakonján, annál biztosabb a védelmünk. Ma már minimum 30 faktoros készítményeket javaslunk az első napozáshoz, az érzékenyeknek pedig 50+ faktoros napozó krémeket ajánlunk.

  Fontos tudni, hogy a faktorszám egy szorzószám. Ha valaki például egyébként 5 perc alatt bepirosodik, s másnap hámlik, egy 20 SPF-es napolajjal 5x20=100 perc múlva fog csak leégni. Tudnunk kell azt is, ahhoz, hogy a napozó készítmény hatását kifejthesse, idő kell - azaz a napozás megkezdése előtt minimum fél órával be kell kenekednünk! Érdemes azt is megjegyezni, hogy a ma kapható fényvédők 80%-a alkalmatlan a fényvédelemre.

Bizonyos napozó szerek e kémiai (időt igénylő) védőhatás mellett tartalmaznak fizikai fényvédő anyagokat is (titánium-dioxid), melyek a napsugarak visszaverésével is csökkentik a napégés kockázatát. (Sajnos, utóbbiról kiderült, nanoszomizált formájában, ahogy a napozószerek, baba és egyéb kozmetikumok, fogkrémek, gyógyszerek, olcsóbb vitaminok is tartalmazzák, fotokatalítikus hatása van, így különösen fénnyel "kombinálva" rákkeltő.)Ha már néhány nap után kezd megjönni a színünk, csökkenthetjük a napvédők faktorszámát.

  Ne feledkezzünk meg szemünk védelméről sem, melyre legalkalmasabbak az UV-filteres napszemüvegek. Nemcsak a szemben is kialakuló melanóma rizikóját csökkentjük ezáltal, hanem az egyre fiatalabbakon jelentkező szürkehályog kialakulását is. Gyermekeink szemének védelme különösen fontos e tekintetben.

  A napozás kapcsán mindenképp megemlítem, hogy két nagyszabású vizsgálat felhívja a figyelmet a D3-vitamin jelentőségére a mellrák és a vastagbél-végbél daganat megelőzésében. A Kalifornia Egyetem kutatói az elemzés során megállapították, hogy a vérben a D-vitamin magas szintje felére csökkenti a mellrák, és egyharmadára a vastagbélrák kockázatát. Köztudott, hogy a májban a koleszterinből képződő, "aktív" D-vitamint legegyszerűbben a napozással termeli magának a szervezetünk. A vér D3-vitamin szintjének növekedésével a rák kialakulásának kockázata csökkent. A legvédettebbek a mellrák ellen az 52 ng/ml D3-vitamin szintet elérő személyek voltak. Ez a szint megfelel napi 2000 NE D3-vitamin bevitelének, plusz napi 10 - 15 perces napozásnak, olyan feltételek mellett, hogy a fehérbőrű, nem lebarnult emberek testfelületének 50 %-át érje a napsütés!

A magas D3-vitamin szint csökkentette a vastagbéldaganat kialakulásának esélyét is, azzal a különbséggel, hogy a D-vitamin védő hatása a vastagbél- és végbélrák ellen még sokkal nagyobbnak bizonyult, mint a mellrák ellen: kétharmaddal nagyobb esélye volt a daganat elkerülésére annak, akinek a vérében 46 ng D3-vitamint mutattak ki milliliterenként.

A kutatók azt tanácsolják, hogy a szükséges 2000 NE D3-vitamint kombinált  formában: táplálékkal, táplálékkiegészítővel és napozással érjék el. D-vitaminban gazdag táplálék a hal, (tőke)halmáj, tojás, vaj, tejtermék. D-vitamint csak az orvos írhat fel, viszont napozni mindenkinek lehet: a kaukázusi rasszhoz tartozó, fehérbőrű emberek napi 10 -15 percet napoztassák legalább a testfelület 50 %-át, ha az időjárás megengedi. Ha a bőr lebarnult már, vagy eleve barna bőrű az illető, akkor 25 perc is szükséges.(Amennyiben a családban előfordult már hámsejt eredetű bőrrák vagy melanóma, akkor a napozás nem javallott.) Az, hogy az eddigi kutatások nem mutatták ki a D-vitamin védőhatását a rák ellen, a tudósok szerint azért volt, mert nem vizsgálták, mekkora mennyiségben kell a D-vitaminnak jelen lennie a szervezetben ahhoz, hogy ki tudja fejteni a védő hatást. A D-vitamin mellett, ami feltehetően még a melanóma ellen is véd, mindenképp javasolt a fényérzékenységet csökkentő B-vitaminok (elsősorban D3-, D9-vitamin), béta-karotin, cink és szelén fokozott bevitele, mert ezek az anyagok növelik a fény-toleranciát is. Különösen fontos szedésük tavasztól őszig a fényallergiásoknak, világos, érzékeny és pattanásos bőrűeknek, autoimmun betegségekben szenvedőknek, sok anyajeggyel rendelkező egyéneknek.

 
free pokerfree poker

Keresés

Egész-ség Bár Klub

Jelöljön a Facebookon!

Reklámok

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Adatvédelem - Impresszum - Médiaajánlat - Oldaltérkép