A magyar lakosság túl nagy (öko)lábon él

Nyomtatás E-mail
A magyar lakosság túl nagy (öko)lábon élA fenntarthatóság fogalma mára talán az egyik leggyakrabban használt kifejezéssé vált, szinte nincs olyan terület, ahol ne jelenne meg, mint elsőrendű cél. Nehéz megfogalmazni, hogy mi is az a fenntarthatóság, illetve, hogy hogyan érhető el. Az ökológiai lábnyom a fogyasztáson keresztül igyekszik meghatározni, hogy a világ milyen irányba halad. Tulajdonképpen az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez, mindezt hektárban fejezi ki. A WWF Élő Bolygó Jelentése szerint az emberiség természeti erőforrásokkal szemben támasztott igényei már 25 %-kal lépik túl a Föld eltartóképességét és ez a szám a jövőben vélhetőleg növekedni fog. A világ népességének növekedésével folyamatosan nő az energia- és anyagfogyasztás. Becslések szerint 2050-re 200%-os túllövés is bekövetkezhet. A könnyebb megértés érdekében: ahhoz, hogy a Földön az emberiség fenntartható módon éljen, az összes embernek maximum 1,8 hektáros ökológiai lábnyommal kellene rendelkeznie. Azonban ez jelenleg nagyon kevés (főként szegény) országokban valósul meg, így például a legnagyobb ökológiai lábnyommal az Egyesült Arab Emírségek rendelkeznek 11,8 hektárral, a második helyen az Amerikai Egyesült Államok szerepel (9,6 hektár), a harmadik helyen pedig Finnország (7,7 hektár) áll.  Magyarországon az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2006-ban 3,7 globális hektár volt, azaz a magyarok dupla akkora földterületet „használnak el”, mint amekkora átlagosan, globálisan az egy főre eső ÖL alapján megilletné őket, ami azt jelenti, hogy a magyar lakosság fogyasztása jelenleg nem fenntartható mértékű. Mindez igen kényes problémát vet fel, hiszen az emberek nem szívesen mondanak le a fogyasztásról, az aktuális életszínvonalról, azonban mindenképpen szükséges lenne mérlegelni, hogy mi a fontosabb: a jelenlegi fogyasztás, vagy a jövő generáció fennmaradása? A félreértések elkerülése végett ez nem azt jelenti, hogy le kell mondani mindenről, bár sokszor ez az üzenet „jön át”. A fő üzenet az lenne, hogy az embereknek meg kell találniuk az „arany középutat” és felismerni, hogy a szükségtelen fogyasztás csökkenésével hozzájárulhatnak a jövő generációk fennmaradásához. Jelenleg, sajnálatos módon, a reklámok folyamatos fogyasztásra ösztönöznek, emellett a rohanó világban egyre több az előre csomagolt, nem helyi termék, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a környezeti problémákhoz a hulladéktermelés, valamint a szállítás okozta szennyezésen keresztül. Emellett olyan apró mozzanatok beépülése a hétköznapokban, mint a TV stand-by-ról történő kikapcsolása, odafigyelés a vízhasználtra, avagy a villany lekapcsolása, ha nem feltétlenül szükséges, telefontöltő konnektorból való kihúzása a töltés befejezése után is rendkívüli segítséget jelent, és belátható, hogy mindez az egyes ember számára nem jelent nagy erőfeszítést és a napi rutinba beépülve nagy előrelépést indukál, nem beszélve arról az érzésről, hogy „mi is tettünk valamit a természet és az emberiség jövője érdekében”. Az embereknek be kellene látniuk, hogy akár már a saját unokáik jövőjét veszélyeztetik, amennyiben nem tesznek lépéseket…                                                                                              Tóth Mónika

  
 
free pokerfree poker

Keresés

Egész-ség Bár Klub

Jelöljön a Facebookon!

Reklámok

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Adatvédelem - Impresszum - Médiaajánlat - Oldaltérkép